cHosszú ideje nem jártunk már a Lumeiben, és Gábor még soha, ezért a hétvégét ezzel a kanyonnal kezdtük. Pihenős hétvégét terveztünk, ezért a Novarza ágat most nem tettük hozzá a túrához, maradjon legközelebbre is. Mivel egy autóval vágtunk neki, ezért a srácok és a begek beszálláshoz furikázása után csak a gyors felgyaloglás után az aszfaltúton indultunk lefelé az ösvényen. A beszállás elég nyilvánvaló, könnyen követhető ösvény. A kanyon legszebb része az első barlangos szakasza. Az első vízesésből kicsit magasabban leszerelve a kötélről már ugrottunk is a csábító, de jéghideg medencébe. Sajnos a továbbiakban sokat levont a kanyon élvezeti értékéből, hogy az alacsonyabb vízállás és a sok behullott fa, növény, stb. miatt sajnos nem volt túl tiszta a víz, és iszapos, csúszós volt minden. A hosszabb, nyitott szakaszon, a sok lemászásnál már kitisztult szerencsére a víz, és az oldalról befolyó vizek függönye a szikrázó napsütésben gyönyörű látvány volt. A rövid kanyon után bőven maradt időnk kószálni Friuli gyönyörű tájain, így megálltunk a Lago di Cavazzo partján egy kicsit napozni, majd egy kiadós pizzázással zártuk a rehab napot.

 

Másnap egy újonnan feltárt kanyonba indultunk, hála a Canyoning Cult lelkes csapatának, akik áprilisban bejárták és beszerelték a kanyont. Nem izgultunk nagyon az expedíciós beszerelés miatt, egy hónap alatt, nagyobb viharok és hóolvadás nélkül nem tűnt valószínűnek, hogy gond lenne a kikötésekkel. Azért biztos, ami biztos, a nittelő jött velünk a begben. A képek alapján kedves, rövid kis nyitott kanyonnak tűnt, pár kisebb csúszdával, ugrással. Nyilván most is egy autóval, a végén most Gábornak jutott az aszfaltkoptatás. Sajnos a beszállást szépen benéztük, és a leírás szerinti út végén elvétettük az ösvényt. Valószínűleg nem egyenes tovább kellett volna elindulnunk, hanem szintben följebb kellett volna megkeresnünk az ösvényt. Emiatt egy-két akna kis is maradt, és a beszállás is inkább kalandosra sikerült a meredek völgy oldalában. Mindenesetre megérte a küzdelmet, mert egy nagyon kellemes kis kanyont sikerült bejárnunk. A nem túl magas falak között kristálytiszta vizű a patak, gyönyörű medencék váltják jó ritmusban a könnyű, gyaloglós szakaszokat. Kellemes kisebb 5-6 méteres ugrások, nem túl nagy, kényelmes ereszkedések. Tökéletesen illett a wellness hétvégénkhez. Ráadásul egy ponton egy kis szikla boltívet is megcsodálhattunk, és a legjobb ugráshoz az erdőben bármennyiszer vissza lehet sétálni. Az út során könnyen ki lehet menekülni szinte bárhol, és a kiszállása is rövid, nem fárasztó. Szóval igazán vonzó célpont, egy könnyed, happy-sunshine kanyonos túrához, a beszerelés kis javításával, és egy épkézláb beszálló ösvénnyel (ami már lehet, hogy van, is csak mi nem találtuk) igazi kis gyöngyszem lesz a kanyonos szárnypróbálgatásokhoz.OLYMPUS DIGITAL CAMERA

 

Napsütéses kanyont mindenkinek! 🙂

 

IDE KATTINTVA MEG TUDOD NÉZNI A TÚRA KÉPEIT

 

 

Torrente Lumiei

http://www.aic-canyoning.it/index.php?option=com_content&view=article&id=157&catid=10&Itemid=142

http://canyon.carto.net/cwiki/bin/view/Canyons/LumieiCanyon

 

Rio della Stua:

http://win.aic-canyoning.it/forum/topic.asp?TOPIC_ID=3247

http://canyon.carto.net/cwiki/bin/view/Canyons/StuaCanyon

http://win.aic-canyoning.it/Public/data/davidov/2017418205040_Rio%20della%20Stua.doc.pdf